Munkahelyi baleset

A munkahelyi baleset körülírása meglehetősen bonyolult, ráadásul nem mindegy, hogy munkahelyi vagy üzemi balesetről beszélünk, jóllehet sokan szinonimaként használják a két kifejezést. Ez igen súlyos tévedés!

Munkahelyi baleset tehát az a baleset, amelyet a munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatban szenved el, legyen szó konkrét munkavégzésről vagy az ahhoz kapcsolódó tevékenységekről. Nézzük részletesebben, hogy ez a nem túl egyszerű megfogalmazás mit is jelent.

Díjmentes konzultáció kérése

Nem csak akkor beszélhetünk munkahelyi balesetről, ha valakinek eltörik valamely testrésze, netán egy gép levágja a munkavállaló ujját vagy lábát. Az ilyen borzalmas esetek mellett kártérítés követelhető olyan, banálisnak tűnő szerencsétlenségek után is, amikor csak a munkavállaló ruházata, netán egy használati tárgya sérül meg.

Feketemunkára nem érvényes

Feketén végzett munka esetén nem nyújtható be munkahelyi baleseti kárigény, hiszen a sérült nem a munkahelyén dolgozott – mivel nincs bejelentve az adott helyre.

Munkavégzés, étkezés, öltözés, utazás alatt is?

A munkavégzés során elszenvedett balesetekért a munkáltató teljes körű felelősséggel tartozik, de még a munkavégzéshez kapcsolódó tevékenységek során is védi a munkavállalót a törvény: ha átöltözés, zuhanyzás vagy akár étkezés közben éri baleset, az is munkahelyi balesetnek számít! Utazás alatti baleset alap esetben üzemi balesetnek számít. Munkahelyi baleset minősítést kap ugyanakkor, ha a balesetet szenvedő személy a munkáltató által szervezett út során (busz, kisbusz, személyautó) sérül meg.

Ki a felelős?

Hihetetlenül fontos kérdés, és általában az ügyfelek azért nem nyújtanak be kártérítési igényt, mert részint a saját hibájukból történt a baleset. A törvény azonban megengedőbben viszonyul a munkavállalóhoz: a munkáltatónak csak akkor nem kell fizetnie, ha bizonyítani tudja, hogy a munkabaleset elháríthatatlan külső okból jött létre (pl. egy teherautó belerohant az üzem falába és bent megsérült valaki), vagy ha az okozott sérülésért kizárólag a munkavállaló tehető felelőssé. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló részben hibás, de nem teljes egészében neki róható fel a baleset, akkor is jár a kártérítés a számára. Ilyen esetben a kártérítés összege csökken, de a munkáltatónak mindenképpen fizetnie kell!

Meddig érvényesíthető a kár?

Általában a káreset utáni 3 évig. Ez még akkor is igaz, ha idő közben a sérültet kirúgták a munkahelyről. Ha a baleset olyan körülmények hatására következett be, amelyek kimerítik a bűncselekmény fogalmát, az elévülési idő a bűncselekmény elévülési ideje. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kártérítés akár 10 évvel a baleset után is benyújtható.
Mindazonáltal fontos lenne, hogy minél hamarabb nyújtsa be a kárigényt, mivel 8-10 év múltával lényegében bizonyíthatatlan, hogy a sérült hol és mikor szenvedett balesetet (kivéve a nagyon egyértelmű eseteket). Ha bizonytalan és úgy érzi, nem fog tudni végigmenni a bírósági útvesztőkön, kérje segítségünket mielőbb, és mi a lehető legnagyobb kártérítési összeget próbáljuk behajtani Önnek a lehető legrövidebb idő alatt.

Milyen kártérítések vannak?

Vagyoni, nem vagyoni és járadék jellegű. Vagyoni kártérítést lehet kérni, ha Önnek megsérül a munkahelyén a ruhája, balesetből adódóan kiesik a keresete. Kérheti, hogy térítsék meg a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre stb. költött összeget. Kedvező esetben például kiharcolhatjuk, hogy végtagvesztés esetén Ön művégtagot kapjon, és a tudomány fejlődésével mindig ingyen kapja az éppen legfejlettebb technológiának megfelelő műlábat vagy műkart!

Nem vagyoni eredetű kár a klasszikus munkahelyi baleset, amikor Önnek csontja törik, elveszíti egy végtagját stb. Ez valójában a személyiségi jogok megsértésének számít, hiszen minden magyar állampolgárnak joga van a teljes testi és lelki egészséghez. Ha ez a joga a munkahelyi baleset miatt sérül, kártérítést kérhet.

Végül járadékot követelhet, ha visszatérő kiadása keletkezik a baleset következtében. Ez általában egy bizonyos havi összeget jelent, bár a sérült kérheti azt is, hogy a járadékot egy összegben fizessék meg a részére. A járadék lehet költségpótló vagy jövedelempótló, és havi néhány ezer forinttól akár havi több százezer forintig terjedhet.

Mi az üzemi baleset?

A munkahelyi baleset üzemi baleset, de mivel utóbbi társadalombiztosítása kategória, ezért a két fogalom nem fedi egymást. Üzemi baleset a munkavégzéssel összefüggő minden baleset, továbbá az úti baleset is. Szintén ide tartozik a közcélú munkát végző személyt érő baleset, továbbá azok a balesetek, amelyeket a sérült bizonyos tb-ellátások igénybevétele során szenved el. Mint látható, a munkahelyi baleset és az üzemi baleset egyáltalán nem fedi egymást.