Munkahelyi baleset

Munkahelyi kártérítés jár arra az esetre, ha valakit bejelentett munkavállalóként munkahelyi baleset ér. Nagyon fontos kikötés, hogy munkahelyi balesetnek csak az számít, ha a sérültet valóban a munkahelyén érte a kár. Ha feketén dolgozott valahol, akkor is járhat kártérítés, de más címen, nem munkahelyi baleset miatt.

A munkahelyi baleset további kritériuma, hogy a munkavállalót a munkavégzése során éri a kár, vagy a munkavégzéshez kapcsolódó folyamatok során, tehát pl. átöltözéskor, zuhanyzáskor stb. A munkahelyre utazás nem tartozik ide, kivéve, ha a munkaadó szervezett keretek között, pl. busszal szállítja a munkásokat, és az út során éri baleset a munkavállalót.

Kié a felelősség?

Szerencsére a törvény megengedő, mivel a munkáltató lényegében teljes mértékben felel a munkavállalót ért balesetekért. Még akkor is felelőssé tehető bizonyos mértékig, ha a munkavállaló hibájából következik be a baleset – ilyen esetekben a bíróság általában azt rója fel a munkáltatónak, hogy nem tartatta be a munkavédelmi szabályokat, tehát igaz, hogy a dolgozó okozta a kárt magának, de ebben is részes a munkaadó. Bár ez némileg igazságtalannak tűnhet, valójában a munkahelyi balesetek elszenvedői komoly előnyhöz jutnak a törvény őket védő megfogalmazása miatt. Erre szükség is van, mivel a munkáltató és a dolgozó nem tekinthető egyenrangú félnek.

Díjmentes konzultáció kérése

A munkáltató csak akkor tud kibújni a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a munkavállaló vétkes hanyagsága miatt történt a baleset, vagy azért, mert a munkavállaló eltitkolt valamit a munkavállaló elől, és az eltitkolt tény miatt következett be a baleset (pl. epilepsziás roham alatt).

Létezik még a kármegosztás intézménye azokra az esetekre, ha a munkavállaló is vétkes a balesetért. A munkáltatót azonban ilyen esetben is terheli a kártérítés kötelessége.

Milyen típusai vannak?

A munkahelyi balesetek általában nem vagyoni jellegűek, de a személyi sérülések mellett keletkezhet anyagi kár is: megsérül a dolgozó ruhája, saját tulajdonú munkaeszköze, szemüvege stb. Ilyen esetben vagyoni kártérítést igényelhet. A nem vagyoni sérülések után pedig egyösszegű vagy járadék jellegű kártérítés igényelhető. Kisebb személyi sérülések esetén az egyösszegű kártérítés jöhet szóba, nagyobb sérülések, munkaképtelenség, munkaképesség-csökkenés esetén viszont a dolgozó akár élete végéig is kaphat járadékot, amellyel a kieső keresetét pótolja egykori munkaadója. A járadék akkor is járhat, ha a sérült munkavállaló közben talál magának másik állást. Ha a dolgozó meghal, a családja kérhet kártérítést arra hivatkozva, hogy egy kereset kiesett a családból, és ezt az összeget pótolni kell.