Igen könnyen eshetünk közlekedési baleset áldozatául. Világunkban mindenki személygépjárművel vagy tömegközlekedési eszközzel utazik, a nagy számok törvénye alapján pedig elkerülhetetlenek a balesetek.
Ezért kimondottan fontos, hogy tudjunk róla, mit kell tennünk abban az esetben, ha bennünket ért személyi sérülés.
Amennyiben balesetet szenvedünk, és ebben vétlenek voltunk, akkor mindenképpen károsultjai vagyunk a balesetnek, tehát kártérítésre vagyunk jogosultak. Minden komolyabb baleset után jár a kártérítés, és a magyar jog értelmében a nyolc napon túl gyógyuló sérülések számítanak komoly sérülésnek. Mindenképpen tisztában kell lennünk azzal, hogy ezen jog értelmében ha elveszítjük egy fogunkat, vagy eltörik egy testrészünk, akkor a károkozónak, avagy a kötelező felelősségbiztosítójának ezeket a károkat is ugyanúgy meg kell térítenie, mintha a gépjárműben történt volna a káreset.
A kártérítés lényege, hogy az okozott kár reparálásra kerüljön, tehát minél nagyobb a kár, azzal egyenlő arányban növekedik a megtérítendő összeg, amelyet a károkozó vagy annak biztosítója fizet annak érdekében, hogy a veszteség korrigálása ne jelentsen anyagi terhet az elszenvedőnek, és hogy enyhítse traumáját. Ennek értelmében a legnagyobb kártérítést – bizonyos esetekben több milliós összegeket – természetesen azok kapják, akik sérülésük következtében hosszú távon vagy véglegesen korlátozottak maradnak, így az addigi életszínvonalukat munkaképtelenségük miatt nem tudnák fenntartani. A kártérítésnek nyílván valóan fedeznie kell a kezelési költségeket, gyógyszerek árát is. Amennyiben a sebesülés gyógyulási idejében a károsult munkaképtelenné válik, ezáltal munkabérétől is elesik, azt a munkabért is köteles megtéríteni a biztosító. Abban az esetben, ha a sérülés következtében soha többé nem térhetünk vissza az eddigi munkánkhoz, ezáltal az életszínvonalunkat sem tudjuk fenntartani azon a szinten, amin eddig, akkor járadék formájában havonta kell fizetnie a biztosítónak a kártérítést.
A tapasztalat azt mutatja, hogy sokan olyan apró problémának titulálják sérülésüket, hogy nem kérnek orvosi látleletet, és nem fordulnak vele a biztosítóhoz, megelégednek az esetleges ideiglenes táppénzzel. Rendkívül fontos arra figyelni, hogy ha elsőre úgy tűnik, hogy csak egy apró sérülést szenvedtünk – csupán a bokánk rándult meg, csak egy kis zúzódásunk lett –, akkor is mindenképpen kérjünk orvosi látleletet, mert bizony előfordulhat az is, hogy egy elsőre kicsiny sérülésnek tűnő baleseti következmény hosszabb távra gyengélkedővé tesz, csak nagyon lassan gyógyulunk majd fel, esetleg teljes mértékben egyáltalán nem, ami veszélyeztetheti is teherbírásunkat és munkaképességünket. Ha esetleg ilyen szerencsétlenség történne és nincs orvosi látleletünk, a biztosító nagyon könnyen kifogásolhatja a teljes körű baleseti kárigényünket, megkérdőjelezheti, hogy egyáltalán a baleset következménye-e sérülésünk.
Tehát amennyiben bennünket személyi sérülés ért, ne próbáljuk meg saját magunknak diagnosztizálni és megoldani a problémát. A biztosító szinte kétségtelen, hogy megpróbálja megkérdőjelezni a baleset és a sérülés közötti kapcsolatot, ezért fontos, hogy gyorsan és alaposan dokumentáljuk a szerencsétlenséget, és bizonyítékokkal, orvosi látleletekkel támasszuk alá. A legtapasztaltabban és a leghozzáértőbben szakjogász segítségével tehetjük meg ezt, így lehet kártérítésünk a legnagyobb, és mindenre kiterjedő.
