A közlekedési balesetek sok esetben nem annyira egyszerű és egyoldalú események következményei. Nem mindig úgy történik, ahogyan az a képzeleteinkben él – egy kertvárosi lakóparkban 160 km/h-val száguldozó személygépjármű átlohol a piroson, és ezzel egy teljes mértékben szabályosan közlekedő autót elgázol.
Számtalan esetben mindkét sofőr figyelmetlensége vagy szabálytalansága vezethet közlekedési balesethez, ahol nem beszélhetünk tisztán kárt okozóról és kárt szenvedőről, mert mindkét fél mindkét kategóriába beletartozik. Ezekben a helyzetekben beszélünk a kártérítés során kármegosztásról.
Osztott felelősségű balesetek
Nagyon ritkán beszélhetünk tiszta baleseti helyzetről, ugyanis baleset után pontos kivizsgálás következik, ahol számos ponton végig kell haladni, hogy kimondhassák, hogy az egyik fél teljes mértékben ártatlan volt a balesetben, és tisztán csak az elszenvedője volt. Még ha a kárt okozó fél is rohant bele az elszenvedő autójába, bizony úgy is kiderülhet, hogy nem tartott be minden szabályt, esetleg ő maga is átlépte a sebességkorlátot, nem tartotta be a kijelölt követési távolságot, de még az is előfordulhat, hogy azért nem minősülhet az áldozat tisztán kárt szenvedőnek, mert nem tudta megakadályozni a balesetet.
Ilyen helyzetben bizony mindkét fél vétkesnek minősül, márpedig a teljes kártérítési összeg csak annak a félnek jár, aki a balesetben vétlen volt.
Az esetek nagy részében persze megállapítható, hogy melyik fél volt az, aki nagyobb mértékben volt felelős a balesetért, és a baleseti bejelentő során írásban elismeri a felelősségét a balesetért.
A biztosítók azonban ennyivel nem elégednek meg, mindenképpen utána fognak járni a baleset körülményeinek, és a legtöbb esetben megállapítják, hogy a baleset – noha eltérő arányokban – de minkét fél hibájából származott. És amennyiben ez megállapításra kerül, akkor mindkét félnek viselnie kell a kár egy részét, ilyenkor beszélünk kármegosztásról.
Arányos kármegosztás
Amennyiben a biztosító azt állapította meg, hogy a mindkét fél hibás a baleset megtörténte miatt, akkor mindkét fél viseli a kár egy részét, tehát egyik fél sem kapja meg a teljes biztosítási összeget. Ebben az esetben a biztosító olyan arányban fizeti meg a kártérítést, amekkora mértékben az elszenvedője volt a szerencsétlenségnek az adott fél.
Ezt igen könnyen lehet szemléltetni egy egyszerű példával. Történik egy baleset, ahol szemmel láthatóan egyértelmű eldönteni, hogy melyik fél okozta a kárt. Felelősségét el is ismeri a baleseti bejelentőben, azonban amikor eljut a biztosítóhoz az ügy, az kivizsgálja az esetet, és azt állapítja meg, hogy a hibásnak mondott fél valójában csak 80 százalékban felelős a balesetért, a fennmaradó 20 százalék a másik fél szabálytalanságából ered. Ilyenkor a biztosítók kármegosztást alkalmaznak. Tehát annak a félnek a biztosítója, aki nagyobb arányban felelős a balesetért, a másik fél kárainak 80 százalékát fogja megtéríteni. Az eddig elszenvedőnek hitt fél biztosítója pedig a károkozónak köteles megtérítenie a kárának 20 százalékát.
Így tehát mindkét fél kevesebb kártérítésben részesül. Ami pedig tovább rontja az anyagi vonzatát a balesetnek az, hogy mivel mindkét fél okozója a balesetnek, az azt jelenti, hogy mindkettejük kötelező felelősségbiztosítójánál romlani fog a bonus-fokozatuk két fokkal, tehát a biztosítási díjuk a következő évben drágább lesz.
